Az új KATA törvény alaposan átszabta az egyéni vállalkozások adózási és jövedelem viszonyait.
Ugyan a törvény még nincs aláírva és kihirdetve, de érdemes felkészülni, mert nagyon sok téves infó kerengett az első időszakban ennek kapcsán.
Mit tartalmaz az új KATA törvény tervezete?
A KATA törvény életbelépésével, augusztus 31-el minden KATÁ-s vállalkozót törölnek úgy mint KATÁ-s adózásút a rendszerből, s mindenki vállalkozói SzJA (tételes költségelszámolás) hatálya alá kerül.
Aki nem ad be semmit a megadott határidőig, az automatikusan az is marad, aminek igen komoly adóvonzata van. S ez a szünetelő vállalkozásokra is vonatkozik (még akkor is, ha a szünetelés alatt adófizetésre nem kötelezettek)!
Szeptember 25-ig választható az ÚJ KATA, ha a új feltételeknek megfelel a vállalkozó.
KATÁ-s csak az maradhat (lehet) szeptember 1-től, aki
- csak és kizárólag magánszemélyeknek számláz (azaz EV-knek sem lehet számlázni, aki adószámos),
- csak főállású egyéni vállalkozó lehet KATÁ-s (mellékfoglalkozásúaknak NEM)
- aki KATÁ-s marad, annak egységesen 50 ezer Ft/hó lesz a KATA,
- ugyan 18 millióra megemelték a KATA éves bevételi határát, de 12 millió éves bevétel felett ÁFA fizetési kötelezettség van!
- A 40%-os különadót megszüntetik, ami az egy helyről származó 3M feletti bevételek után volt.
Pár gondolat az átalányadózásról
Akinek jó az átalányadózás, ő október 31-ig nyilatkozhat erről, hogy szeptember 1-től azt választotta.
Ez egy látszólag egyszerű adózási forma, de aki elmélyül benne, hamar rájön, hogy van benne néhány csavar, amire érdemes odafigyelni.
Teljesen más az átalányadózó adóterhe attól függően, hogy:
- főállású vagy mellékfoglalkozású egyéni vállalkozó adózik
- egy „sima” bérminimumosnak, mint egy garantált bérminimum alá esőnek
- a tevékenységtől függően 40%-80%-90A%-os költséghányad is nagyon lényeges, s
- a költséghányadtól függően más és más az ún. mentesített jövedelemhatár
S az sem mindegy, hogy egyenletesen jön a bevétel vagy sem (extrán adózik az a főállású egyéni vállalkozó, akinek van olyan hónapja, amikor a bevétele nem éri ez a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot).
Frissítés: 2023-tól az egyenetlen bevétel miatt bevezették a göngyölítéses adómegállapítási módszert, aminek az eredményeképpen kedvezőbb lett számukra az adózás.
Az egyszeres könyvvitel is kihívás
További gond lehet, amire már többen utaltak is a neten, hogy sok könyvelő nem ismeri vagy nem szereti az átalányadózáshoz megkövetelt egyszeres könyvvitelt. S éppen ezért olyan ügyfeleket nem szívesen vállalnak el.
Mentségükre szóljon, hogy az egyszeres könyvvitelt iskolában (pl.: a mérlegképes könyvviteli tanfolyamon) gyakorlatilag nem tanítják meg. És teljesen más logikájú (gondolkodásmódú), mint a társas vállalkozások könyvelésében használt kettős könyvvitel.
Ugyan sok KATÁ-snak volt eddig könyvelője, de ennek köszönhetően sokak lesznek kénytelen másik könyvelőt keresni, mert a jelenlegi könyvelőjük nem fog elvállalni az egyszeres könyvvitel megtanulásával járó kihívásokat.
Nekem az egyszeres könyvvitel nem jelent problémát. Nagy tapasztalatom van benne, hiszen sok-sok éve könyvelek egyszeres könyvvitelt igénylő vállalkozásokat (is). Többek közt a saját egyéni vállalkozásom is.
Hogyan tudok segíteni?
Ahhoz, hogy a jelen helyzetedben egyénileg át tudjuk beszélni a te helyzetedet, tudnom kell hozzávetőlegesen a kalkulált havi (éves) bevételed, és az ehhez tartozó valós költségeket.
A bevételed nyilván követted, de a költségeket nem mindenki vezette KATÁ-sként (főleg ha kevés volt). Viszont a költségek ismerete nélkül nem lehet kialakítani egy reális képet.
Ezért érdemes a költségeket előre összesíteni, hogy kiderüljön a bevétel kb hány százaléka a költség, felkészülendő a megbeszélésre.